Szlovákia és Magyarország ma engedélyezte a gázvezetékek összekapcsolására vonatkozó szerződést. De nem csak a gázra vonatkozik, a kölcsönös megállapodást emellett a két ország közötti sokkal jobb kapcsolatok módszerének tekintik. Gyakorlatilag 12 év után ez lesz a magyar miniszterelnök első hivatalos látogatása Szlovákiában. Orbán Viktor hasonlóképpen konzultált Iveta radi-val a határokon átnyúló együttműködésről.
A gázvezetékről szóló megállapodás további lépést jelent a két nemzet közötti melegebb együttműködés felé. Számos válság, amelynek során Oroszország leállította a gáztermékeket, arra kényszerítette az európai országokat, hogy más lehetőségeket keressenek, valamint fektessenek be a gázrendszerekbe. A megállapodás értelmében minden bizonnyal naponta négymillió köbméter alapanyagot szállítanak át Szlovákián és Magyarországon is. A tervezett cső minden bizonnyal 115 kilométer hosszú lesz. „Ez egy olyan lépés, amely a Szlovák Köztársaság energiabiztonsága és biztonsága szempontjából jobb önállóságot jelent” – jelentette ki radi Enterprises a megállapodás aláírása után. Hozzátette, hogy mindkét ország elektromos áramrendszerét is csatlakoztatják. „A gázvezetéknek ez az észak-déli útja a Visegrádi 4-ek közös feladata, és a szlovák és a magyar államfő mai véglegesítése azt sugallja, hogy megállapodás született egy útvonal kialakításáról a dél-szlovákiai Velk (krt), valamint a magyar oldalon lévő Vecs (Vecs) között” – jelentette ki Olga Bakov. A több mint 100 kilométeres csővezeték fejlesztésének ára minden bizonnyal körülbelül 100 millió eurót (körülbelül 2, 4 milliárd koronát) fog elérni, a nemzetek jóval kevesebb, mint egyharmada járul hozzá az Európai Unióhoz.
Szlovákia biztosan csatlakozhat a Nabuccóhoz és a déli Áramlathoz
Az új rendszernek köszönhetően Szlovákia további biztosítást kap arra, hogy csatlakozzon a következő európai munkahelyekhez – például a Nabucco vagy a Déli Áramlat csővezetékekhez. A Pozsony és Budapest közötti feszült viszony ellenére a két kabinet vezetői a visegrádi 4-ek településein vagy Brüsszelben működő szemöldökökön teljesítettek. Szlovákia részletesebb kapcsolatokat keres déli szomszédjával. Mindkét ország eltérő a kettős állampolgárság kérdésében. A magyar kabinet vezetője várhatóan találkozik Ivan ga államfővel, valamint Richard Sulk parlamenti házelnökkel is.
A kettős állampolgársággal kapcsolatos vitát kormányközi szerződéssel kell kezelni
Radi és Orbán egyetértett abban, hogy egy kormányközi szerződés csökkentheti a két ország közötti feszültséget a kettős állampolgárságról szóló törvény miatt. „Egyetértettünk abban, hogy a kormányközi bizottság minden bizonnyal foglalkozni fog ezzel a kérdéssel, és a Szlovák Köztársaság is minden bizonnyal javaslatot fog kidolgozni egy közös kétoldalú megállapodásra, ahogyan azt számos más országgal megtettük” – mondta. Orbán Viktor szerint hasonló megállapodást kellett volna készíteni Robert Fico előző Szlovák kormánya alatt is, de végül kudarcot vallott.
Egy olyan magyar szabályozás, amely valójában megkönnyítette a külföldön élő magyarok számára a magyar állampolgárság megszerzését, mivel ez az év valóban reakciót váltott ki Pozsonyban. Szlovákia állampolgárai egy további állam állampolgárságának megszerzése után, kivételekkel, elveszítik szlovák állampolgárságukat. Radiov (ok) pontosan azzal védte meg az állampolgárságról szóló államközi szerződés megkötésére vonatkozó javaslatot, hogy az egyik országban a törvények elfogadása és a szomszédos állam következő megtorló lépései nem jelentenek megoldást.
Közép-Európa csatlakozik a Gázhálózatokhoz
Magyarország, Románia, Bulgária és Szlovákia is hozzájárult ahhoz, hogy csatlakozzanak a gázvezeték-hálózatukhoz, és lehetővé tegyék a gáz oda-vissza áramlását közöttük. Ezt a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) papja jelentette ki az M1 magyar közszolgálati televízióban. A Megállapodás célja a gázanyagok biztonságának növelése mind a 4 nemzet számára. A pap szerint mind a 4 ország felhasználhatja az Európai Unió pénzeszközeit a hálózatok csatlakoztatásához szükséges pénzügyi befektetések finanszírozására, valamint a gázvezetékek ellentétes forgalomra történő beállítására. A Nabucco és a Déli Áramlat gázvezetékek építésére és megépítésére vonatkozó tervek megszűnése miatt a régió országainak új lehetőségeket és forrásokat kell keresniük a gázellátás bővítésére. „Amíg a térség gázhálózatai nincsenek összekötve, és amíg a taktikai gázvezetékbe nem fektetnek be jelentős beruházásokat, addig nem beszélhetünk Közép-Európa áramvédelméről” – mondta Szijjártó Péter. A Magyarország és Szlovákia közötti összekötő vezetéknek a nyári szezonban kell megkezdenie a kereskedelmi eljárást. Magyarország és Románia is azon dolgozik, hogy a gáz oda-vissza áramolhasson a hálózataik között-közölte az MTI.
Közép-Európa úgy tűnik, hogy ez a ” részlépés
Úgy tűnik, hogy a fő Európa egy kicsit közelebb áll a gázösszekötési stratégia tényleges alkalmazásához, amely lehetővé tenné, hogy Délkelet-Európából Szlovákián keresztül szállítsanak földgázt nyugatra, és fordítva. Az Eastringi munkát a szlovák kormány márciusban fenntartotta, és a kereskedelmi eljárás 2018 végén kezdődik. A beruházási költségek meghaladják az egymilliárd eurót (27, 5 milliárd koronát). A munkát a félig állami Szlovák Eustream cég készíti elő, amelyben a részvények és az adminisztráció 49 százaléka a Cseh hatalmi és kereskedelmi holding tulajdonában van. Ennek ellenére a tényleges alkalmazásáról még nem született döntés. „Szlovákiát megfélemlítik, hogy a gázhálózatát el lehet vágni, ha az Ukrajnából származó gáz feldolgozását leállítják” – mondta Michal Mnobr, a J&T pénzügyi csoport tanácsadója a hatalom területén, arról beszélt, hogy Pozsonynak miért van figyelemre méltó kamatlába a projekt megvalósításában. Egy új gázvezeték Szlovákiából Magyarországon, Románián és Bulgárián keresztül lehetővé tenné a térség gázellátásának garantálását abban az esetben is, ha az Ukrajnán keresztül érkező orosz gázanyagok megszűnnének. Eastring végül a Déli Áramlat gázvezeték választása lenne, amelynek Oroszországból a Balkánra kellett volna futnia a Fekete-tenger ukrán területen kívül, valamint amelynek építését befejezték.
Szlovákia és Magyarország is bevezeti az olajanyagok újraindítását a Druzhba csővezeték használatával
Az orosz olaj ismét a Druzhba csövön keresztül jut el Magyarországra, Szlovákiába és Csehországba. A hazájukba irányuló szállítmányok újraindítását a nap közepén mutatta be a szlovák gazdasági minisztérium és a Cseh Mero hírcég sajtóközleményében Szijjártó Péter magyar külügyminiszter. Ennek ellenére a lezárás után a cső csökkentett nyomással működik együtt. A Druzhba Ukrajnával szállítja az orosz olajat Magyarországra, Szlovákiába, valamint Csehországba, de valójában elfogyott a szolgáltatás, tekintettel arra, hogy kedd este a rakétatámadás következtében. Az üzemet a transzformátor beavatkozása miatt bezárták, ami elengedhetetlen a csővezeték működéséhez. Az ukránok szerint a transzformátort egy orosz rakéta sújtotta, maga a cső nem sérült meg. Sem Szlovákia, sem a Cseh Köztársaság nem jelentett semmilyen problémát a csővezeték leállításával kapcsolatban. A Litv Enterprises és a Kralupy nad Vltavou-I finomítókat az Orlen Unipetrol üzemelteti, amely az idei információk szerint 16 különböző típusú olajat finomít a lots nations finomítóiban. Az orosz olajra való támaszkodás a felére csökkent.
Ukrajna volt az orosz lövedékek célpontja kedden. Éjjel egy rakéta érkezett lengyel területre Ukrajna közelében, és most azt is megállapítják, hogy oroszok vagy ukránok lőtték-e le. Az előzetes vizsgálatok arra utalnak, hogy a rakétát Ukrajnából bocsátották ki, valószínűleg védelemben, szemben az oroszországi lövedék támadásokkal. Szijjártó a kora reggeli órákban azt állította, hogy beszélt lengyel kollégájával, és hogy Budapest vártam, hogy lássam, hogy Varsó milyen végső gondolatra jut a vizsgálat során. Andrzej Duda, a Gloss elnöke később azt mondta, hogy a rakétát az ukrán légvédelem bocsátotta ki. Mateusz Morawiecki miniszterelnök kijelentette, hogy Lengyelországnak biztosan nem kell bekapcsolnia az észak-atlanti Szerződés 4.írását. E cikk szerint az ünnepségek együtt beszélnek, amikor, bármelyikük szempontjából, a területi integritás, a politikai szabadság vagy a szerződő esemény biztonsága.
