A nagybefektetők átalakítják stratégiájukat közép-és Kelet-Európában is. A növekvő kamatláb és az igazán minimális lakáskínálat eredményeként a normál bérleti kapcsolatok jelentősen előnyben részesülnek. Pontosan ugyanabban az időben, a befektetők azzal érvelnek, hogy a fokozatosan duzzadó bérleti mező még jobban érzi őket, mint, állapot, munkahely. „Sok közép-európai nagyváros rendelkezik pozitív csoport-és pénzügyi jellemzőkkel, amelyek szintén problémát jelentenek a nem elegendő ingatlankínálattal kapcsolatban” – mondta Stanislav kub anyacég, a svéd heimstaden vállalat kelet-európai befektetési vezetője. A CBRE jelenlegi adatai szerint az ingatlanbérleti piacon elsősorban Lengyelországban és Csehországban bővülnek a beruházások. 2022 első ötven százalékában 38 százalékkal ugrottak 2015 azonos időtartamához képest 130 millió euróra, ami körülbelül 3 milliárd koronát jelent. Például a dán nrep cég 2021-ben lépett be a lengyel piacra, és mintegy 500 millió euró beruházásra készül az ilyen projektekbe a következő 3 évben. A készpénz minden bizonnyal megy leginkább jelentős városok, mint Krakkó, Varsó, Wroclaw és Gdansk.
A finanszírozók ezt egyértelmű lehetőségnek tekintik
A fiatalabb generációk egyre nyitottabbak a bérlakások iránt, a korábbi évtizedek nyugat-európai példáját követve, miközben a modern bérleti kínálat továbbra is nagyon korlátozott ezeken a területeken” – tájékoztatta Rune Kock, az NREP ingatlanosztályának kezelési felügyelője. Lengyelország valóban vonzó a hatalmas kapitalisták számára. Becslések szerint 3 millió lakóhely hiányzik. Csehországnak és Magyarországnak is nagy lehetőségei vannak. Nagyon hosszú ideig ezek a nemzetek többnyire rendszeres kommunista építésű otthonokra számítottak, amelyek ennek ellenére általában drága innovációra szorulnak. Ezért gondolják a kapitalisták, hogy a modernkori lakhatás vonzó lehet az egyének nagy csoportja számára Európa ezen részén. Ezenkívül a tendenciát a nagy migráció is támogatja, mivel az ukrán evakuáltak ezen nemzetek felé is bőségesen indulnak. A Mint Investments in the Czech Republic befektetési csoport például jelenleg Pilsenben, Brnóban vagy Prágában vizsgálja számos munkahely lehetőségét. A jövőben 300-500 házzal szeretné növelni profilját.
Nagyon megdöbbentünk, hogy a piac hogyan változik most
Csapatunk úgy véli, hogy a következő tíz évben a frissen épített lakások vagy öröklakások kétharmadát olyan alapoknak ajánlják fel, mint a miénk”-közölte Radim Bajar, a pénzverde befektetési csapata. A csehek, a magyarok vagy a lengyelek évek óta szerettek ingatlanokat birtokolni a lízing helyett. Úgy tűnik azonban, hogy ez jelenleg megváltozik. A hóbortot a gazdasági dilemma 2008-ban, amely után az építési ráták drámai módon emelkedni kezdtek a szilárd pénzügyi hatékonyság vagy az igazán alacsony kamatláb miatt.
Budapest egy ingatlanbuborékkal foglalkozik egy szuperkötéssel
A magyar szövetségi kormány megpróbálja lehűteni az ingatlanpiacot, ami a túlmelegedés jeleit mutatja. A kötést hivatalosan MAP+ – nak hívják, de szuperkötésnek is nevezik. Ezt közel öt százalékkal kompenzálják, és a magyaroknak sem kell adót fizetniük a bevétel után. A Szuperkötvényt családoknak szánják, célja pedig a készpénz elvezetése, amely minden bizonnyal továbbra is elárasztaná az ingatlanpiacot. Tekintettel arra, hogy az értékesítés tavaly júniusban kezdődött, az egyének ténylegesen 10,5 milliárd dollár értékű kötvényeket kaptak. „A MAP+ nagy hatással van a hazai ingatlanpiacra” – állítja K. Inconkroly Benedikt, az egyik legnagyobb magyarországi ingatlancég, a Duna Home elemzője. „A MAP+ előtt itt nem volt lehetőség ingatlanvásárlásra” – tartalmazza. A magyarországi lakóingatlan-árak erőteljes növekedésének problémája különösen Budapestet érinti. Knight Frank szerint, aki követi ezeket a mintákat, az ingatlanárak most sehol a világon nem emelkednek sokkal gyorsabban, mint Magyarország finanszírozásában. A superbond hatása nem sokáig jött. A 3.negyedévben 2015-ben, amikor a magyarok először vásárolhattak MAP+-ot, az ingatlanügyletek volumene 56 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Az ingatlanpiaci fogyasztói árindex 2015 azonos időszakához képest első negyedéves csökkenést mutatott Magyarországon.
Része az emberek hűtés az ingatlanpiac üdvözli
A magyar lakóingatlanok költségei 60 százalékkal nőttek az elmúlt 4 évben, a legnagyobb mértékben az Európai Unióban. Varga Mihály pénzügyminiszter a piaci forgatókönyvet buborékként magyarázta, Matolcsy György jegybankelnök pedig az állam lakáspolitikájának újragondolását szorgalmazta, amely szerinte nem volt sikeres. A Duna House-tól származó Benedikt szerint azonban nem csak a superbond hűti le a piacot. A szakértő rámutat az állami támogatások vártnál gyengébb felszívódására, valamint a piaci torpiditásra is számít ebben az évben. Számos tényező van az ingatlanárak újbóli emelkedésére. A tipikus fizetések több mint 10 százalékkal emelkedtek tavaly a 3. évben, valamint a szövetségi kormány számos más eljárást is figyelembe vesz a háztartások házvásárlásának segítésére. A költségek a közeli Csehországban és Lengyelországban is magasabbak, ami arra utal, hogy Magyarországon még van lehetőség további növekedésre.
Budapest a csúcskategóriás növekedés és az Orbán-kormány közé szorult
Bun adapta Sevillából, ezért előkészíti a Bayern München diadalát az UEFA Szuper bögrében. Több mint 15 000 néző élvezte az utolsó csatát. Az UEFA elhatározta, hogy értékeli a követők visszatérését a Budapesti Puskás Ferenc Aréna Európai standjaira a koronavírus kitörése után abban a tudatlan gondolatban, hogy a vírust egy életre megverik. Orbán rutinjának dicsősége azonban csak 30 százalékra tehető. A Puskás aréna, amelyet 2019-ben avattak fel, Európa legújabb és legmodernebb stadionjai közé tartozik, és mintegy 567 millió euróval hátráltatta az adófizetőket. Úgy tűnik, Orbán Viktor valóban arra a következtetésre jutott, hogy az azonosítatlan vizekre való belépés helyett sokkal inkább ragaszkodik az évezredes autoriter gyakorlathoz, a „kenyérhez és a játékokhoz”, ezért a futball keretének fenntartása csak az egyik alapvető befektetése. Több tucat stadion (amelyek közül az elsőt Orbán szülővárosában építették) leleplezett felújítása és megépítése egyes források szerint mintegy 598 millió eurót hozhat vissza.
Míg Budapest vadonatúj helyszíneinek építése hatalmas összegeket emésztett fel, a körülötte lévő város süllyedt-és még mindig süllyed-egy jelentősen kifejezett lakáshiányba. A Budapesti ingatlanválság bizonyos szempontból továbbra is a legszörnyűbb az egész Európai Unióban. Az elmúlt 5 évben a bérleti díjak több mint kétszeresére nőttek, valamint egyes közösségekben az otthoni árak 180 százalékig emelkedtek. Jövedelmező helyeken négyzetméterenként legfeljebb négyezer eurót fizetnek. Magyarországon az otthonok több mint 30 százaléka költi jövedelmének nagy részét lakásra, valamint Budapesten is ez a szám a legvalószínűbb. Az Eurostat szerint, amely a Magyar Nemzeti pénzintézetet említi a lakáspiacról szóló jelentésében, a finanszírozás Párizs, Prága és Pozsony után a negyedik az EU-ban az ingatlanok elérhetetlenségében. Magyarország a szegénységben élők számát tekintve is Európa középpontjában áll.